Megnézheted ezen linken:

Elvben bárhol, ahol lehetséges. Ezen a linken megnézhető választható helyszínek listája:
Figyeljünk arra, melyik ÉVFOLYAM-ra vonatkozik a helyszín.

Fontos, hogy a felvételiző számára ne legyen plusz stresszforrás a helyszín.

Ha nincs ellenjavallat (sorozatos rossz tapasztalatok javítással, reklamációval kapcsolatban), sokan a legközelebbi intézményt választják, hogy minimális legyen az utazási idő, kipihentebb legyen a diák, legyenek osztálytársak. Van, aki azt az iskolát preferálja, ahol felkészítőre járt a gyermek (ismerős helyszín, ismerős tanárok) vagy azt, ahova készül. Vannak, akik praktikus dolgokat vesznek figyelembe, közlekedés, parkolás lehetősége. Figyelembe vehetjük még, mikorra javítják ki az írásbeliket, mikor van a betekintés, mikor és hogyan lehet észrevételt tenni, illetve mikor adják ki az eredménylapot.

Minden intézmény hangsúlyozza, hogy nem jelent előnyt, ha valaki náluk írja az írásbelit.

Írásbelire kényelmes öltözet elegendő (és legyen nála igazolvány, toll, innivaló, zsebkendő, kis nasi plusz 8.-osnál ceruza, vonalzó, körző is).

Az iskolák honlapján szerepel az adott intézményben bevett reklamálási mód, ezt érdemes a helyszín kiválasztásánál is figyelembe venni. Van, ahol a betekintés során személyesen is lehet észrevételt a helyszínen felügyelő pedagógusnál, és van, ahol írásban fogadják az észrevételeket és rövid határidővel válaszolnak. A határidő elmulasztása jogvesztő hatású!

A kijavított feladatlapokról mindenhol lehetséges másolatot készíteni. Vagy fizetősen fénymásolatot adnak, de jobb, ha lefotózzuk az oldalakat.

Mindenképpen a javítókulcs és egyéb nyomtatott referenciák alapján kell asszertíven érvelni, esetleg szaktanár segítségét is igénybe venni a megfogalmazásánál. A megoldókulcs nagyon részletesen rögzíti milyen válasz fogadható el, a magyar feladatlap 10. feladata ad leginkább pontvadászatra lehetőséget.

Amennyiben úgy érezzük, egy pontért is érdemes felülvizsgálatot kérni. Fontos tudni, hogy a felülvizsgálat során nem csak nőhet, hanem csökkenhet is a pontszám!

Ha az észrevételt tevő szülő az iskola válasza után is fenntartja korábbi észrevételét, három napon belül, a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 38.§ (9) bekezdése szerint fellebbezést nyújthat be az OH-nak címezve az iskola igazgatójához. Az OH elbírálja a fellebbezést, és értesíti az érintetteket.

Elméletileg nincs felső határ. Az álomsuli(k) mellé célszerű beírni a jó esélyes és mentő iskolákat is, ahova biztosan felveszik a gyermeket, és jobbak, mint a „gyűjtő”, ahova azokat irányítják – csakis nyolcadik osztályban –, akik sem a rendes, sem a pótfelvételin nem kerültek be középfokú intézménybe. Ezen iskolák listáját az OH nyáron hozza nyilvánosságra.

Igen. (Lásd határidők.)

Elegendő csak Győrbe és az újonnan jelölt iskolának új lapot küldeni. Az eredetileg megjelölt iskoláknak csak akkor kell újraküldeni a jelentkezési lapot, ha a gyerek adatait vagy jegyeit változtatjuk meg.

Legkorábban a postai küldemény feldolgozásakor áll rendelkezésre ez az adat, ezzel egyidőben a szülőt e-mailen erről automatikus üzenetet kap.

A tanuló adatlapjának feldolgozottságáról az elektronikus adatlapkitöltő programban is tájékozódhatunk. A felületen a tanuló jelentkezéseinek adminisztrációs előzményeinél lehet nyomon követni a tanulói adatlap(ok) státuszát. A jelentkezés státuszai az alábbiak lehetnek:

A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom jegyek nem számíthatók bele. Ugyanakkor a szóbelin adott pontszámot elképzelhető, hogy befolyásolják és vannak sulik, amelyek a felvétel feltételéül szabják a minimum 4-es magatartást. Ezt figyeljétek a honlapokon!

Nem kell. A pontszámításnál nincs semmiféle előnyben egy 5D-vel rendelkező felvételiző ahhoz a társához képest, aki „csak” 5 osztályzatot kapott. Sok iskola nem is szokott dicséretes ötöst adni, ezért nem kell emiatt újra generálni a papírokat.

Igen, telefonon vagy e-mailben, de lehetőleg duplán ellenőrizzünk mindent a beküldendők összeállításánál..

Nem tudja. Ha egy iskolában több tanulmányi területet is megjelöltünk, akkor a többes jelentkezést látja, de a preferenciasorrendet nem. Az ideiglenes listák kialakításakor, ha a gyermek egy iskola több szakján is biztos befutó helyen van, akkor előfordul, hogy informálisan megkérdezi az iskola, hogy a náluk megjelölt szakok közül melyiket preferálja a diák, hogy a másik listán ne foglalja a helyet. Természetesen erre nem muszáj válaszolni, ha még bizonytalanok vagyunk.

A Nkt. 50. § (1) bekezdése valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. § (1) bekezdése szerint a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.

Ha egy tanuló már középiskolába jár, egy másik középiskolában való továbbtanulása kizárólag átvétellel történik. A kisgimibe járó nyolcadikosunk megítélését tekintve eltér egy általános iskolában tanuló nyolcadikostól. Az iskolaváltás módját és feltételrendszerét a „fogadó" középiskola igazgatója határozza meg.

Jelentkezési joga minden nyekes diáknak van másik középiskola 9. osztályába, ugyanis a 9NY és a 9. osztály nem azonos évfolyamokat jelöl. Ugyanúgy, ahogy minden nyolc és hatosztályosba járó is 8.-ban jogosult 4 (1+4) osztályos gimibe jelentkezni.

DE az átvételről az iskola igazgatója dönt, és a jelentkezést meg is tagadhatja.

Amennyiben a középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül kívánja átvenni a tanulót a 9. évfolyamra, maga szabja meg az átvétel követelményeit, pl. különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről.

Amennyiben azonban a választott középiskola igazgatója úgy határoz, az átvétel feltételéül szabhatja, hogy a jelentkező – az összes többi jelentkezővel azonos feltételek mellett – felvételizzen a középfokú felvételi eljárás keretében a 9. évfolyamra. A tanulónak ebben az esetben – a tanév rendjében megadott határidők szerint – írásbeliznie kell, majd jelentkezési lapot és tanulói adatlapot kell benyújtania a KIFIR rendszerben. Pl. a Karinthy gimi külön kéri, hogy ilyen esetben még a jelentkezés előtt jelezzék az átvételi szándékukat a gyerekek.

A Pedagógiai Szakszolgálat értesül az iskolaváltásról, mikor a következő kötelező éves kötelező felülvizsgálatra kerül sor. És kerülhetünk kellemetlen helyzetbe. Az SNI fogadása az iskola Pedagógiai programjától függ. Régebben volt olyan, hogy egy suli módosított a gyerek kedvéért. Lehet próbálkozni. De a tuti az, ha vagy olyan sulit választunk, ahol ez nem gond (a jelentkezést megelőzően tájékozódni kell), vagy – ha az SNI-s diák fogadásától elzárkózik a suli – próbáljuk idejében az SNI-t eltávolítatni. Ekkor viszont nem jár kedvezmény az írásbelin sem.

Használjuk a középiskolai felvételi kalkulátort:

A gimnáziumok beiskolázási statisztikák lekérhetők innen:

Technikumokra 2020 óta az OH kereshető adatbázisa már nem tartalmaz adatot. Az iskola OM azonosítója/neve beírása után kattintsunk a jobb oldalon megjelenő kék nagyítóra. görgessünk az oldal aljára. Használjuk a nagyítót a további részletek feltárásához. (a méltányossági/igazgatói kerettel bekerülők rangsorszámát nem biztos, hogy tartalmazza az OH adatbázisa!)

Matematikából és magyarból is 50-50 pontot lehet szerezni a központi felvételin, azonban a felvételin elért pontszám önmagában nem értelmezhető. A felvételi vizsgák összeállításánál ugyan arra törekednek, hogy ez „jól szórjon”, azaz nagyjából a diákok fele tudja megírni közel 50%-os sikerrel (azaz 25 pontra), és egyenletesen egyre kevesebben érjenek el ennél kevesebb vagy több pontot (úgy képzeljük el, mint egy szimmetrikus “dombot”, ami szépen egyenletesen lejt mindkét oldalra, nem túl vaskos sehol sem).

Az, hogy ezt mennyire sikerül vagy sem elérni, jól szemlélteti ez a tanulmány (a 2020-as nyolcadikos felvételi ebből a szempontból egy jól sikerült feladatsor):
A felvizsga.eu honlap írásbeli statisztika oldalán megnézhetjük, adott évben a diákok hány százaléka ért el bizonyos pontszámot a központi adatok alapján készített kördiagramon: (A kalkulátor használatához vannak tippek a GYIK másik pontjában).

Adott évben csak és kizárólag az határozza meg gyermekünk pozícióját az írásbeli után, hogy az ő korosztályából ugyanannyi vitt pontszámmal abban az évben hányan írtak nála jobb, rosszabb vagy vele megegyező pontot, és ezek közül hányan pályáznak ugyanazokba az intézményekbe.

Fontos tudni, hogy minden iskola maga állapítja meg, mekkora súllyal veszi figyelembe – és mely évfolyamokról! – a hozott jegyeket (a magyar nyelvtan és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem mellett mely természettudományos tárgyét kéri kötelezően, illetve néz-e más tantárgyakat). Az is az iskola döntése, az írásbeli tantárgyankénti eredményeit hogyan súlyozza (le- és felszorozza), és a szóbeli vizsga összpontszámán belül mit értékel jobban vagy kevésbé (ez a vizsga szubjektív eleme). Lesz tehát olyan intézmény, amely csak a hozott jegyeket veszi figyelembe; olyan, ahol a központi felvételi vizsga és a hozott jegyek alapján döntenek, és olyan is, ahol van szóbeli (emellett még vannak azok az intézmények, ahol alkalmassági vizsgán is kell teljesíteni, esetleg elsősorban az számít).

Ezeket a számítási módokat minden iskola köteles közzétenni a felvételi évében a törvény által megadott határidőig (október 3. hete). Tanulmányozzuk át alaposan a kiszemelt intézmények konkrét évi felvételi pontszámítási metódusát.

A felvizsga.eu honlap kalkulátora igen sok iskola esetén (72 budapesti középiskola 415 tagozata és 117 vidéki középiskola 698 tagozata) az aktuális évre vonatkozó számítási módok szerint elvégzi helyettünk/segíti a pontszám kiszámítását: Ellenőrizzük! Ha a kurzort PC-n a táblázat fejlécben „kalk.” rövidítést tartalmazó oszlopokban szereplő, vastagon kékkel jelölt számértékek fölé visszük, akkor a felugró buborékban láthatjuk a számítás módját, azt a függvényt, amit az iskolánk adott tagozatán az adott évben alkalmaztak. A metódus évről évre változhat.

Ami nagyon fontos: NEM JELENT SEMMIT, hogy az előző években hány pont volt a szóbeli behívás, illetve a bekerülés határa a kiszemelt suliban! Egyrészt azért sem, mert maga a pontszámítás módja is változhat akár évről évre azonos intézményben is, másrészt mert a felvételizők átlagpontszáma, illetve az, hogy hány pontot írtak nagyon sokan (merre „tolódik el a domb”), valamint hányan jelentkeznek oda, szintén évről évre változik.

Mielőtt az „alacsony” pontszámon elkeseredve lemondanánk arról, hogy akár a felvételi lapra felvegyünk egy-egy vágyott iskolát, jusson eszünkbe, hogy legrosszabb esetben nem hívják be gyermekünket szóbelizni az adott intézménybe. Vesztenivalónk nincs az iskola felvételével. Legjobb esetben viszont kiderülhet, hogy másnak is ugyanolyan nehéznek bizonyult az írásbeli és igenis van esélye a gyermeknek arra, hogy szóbelizzen és bekerüljön a vágyott iskolába. Ha azonban nem írjuk be az iskolát, biztosan nem kerül oda a gyermek, mert nem adtunk esélyt sem neki.

Abba a hibába se essünk, hogy felbátorodva a „magas” ponszámon, ne kerüljön a lapunkra (főleg nyolcadikban, mikor mindenképpen középfokú oktatási intézménybe kell kerülnie a gyermeknek) olyan, számunkra elfogadható iskola (mentő iskola), ahova a vitt jegyek és a központi vizsga alapján nagyon jó eséllyel, szinte biztosan bekerül a gyermek (akár szóbeli nélkül is). Ha ugyanis az adott évfolyamban átlagosan nagyon magas pontszámok születtek, gyermekünk teljesítménye a többiekéhez képest máris nem lesz annyira kiemelkedő, és azt kockáztatjuk, hogy akár minden optimistán beírt iskola elutasítja és kénytelenek leszünk azzal szembesülni, hogy nincs rajta egyik végleges felvételi listán sem. (Teendő ilyenkor: ld. megfelelő pont a GYIK-ben).

https://felvizsga.eu

Kalkulátor: Írd be a gyermek osztályzatait (a program kiválogatja azokat, amiket az egyes iskolák egyes szakjaihoz kell) és az írásbeli pontszámokat, és nyom rá jobb oldalt a "Mutasd!" gombra. A sulihoz legörgetve tudod ellenőrizni, melyik évben hogyan alakult a szóbeli ponthatár vagy az utolsó bejutó rangsorszáma az ideiglenes listán. A számok mindig egy elmúlt tanévekre vonatkoznak, nem jelentenek bizonyosságot az aktuális tanévre!Ha a kurzort ráviszitek a felvételi összpontszámra vagy a szóbeli ponthatárra, akkor a felugró ablak mutatja a számítás módját. Ez évről évre változhat, még azonos iskola és tagozat esetén is.

Statisztika: Írjátok be a kördiagram melletti mezőbe a gyerek által szerzett matek és magyar pontok összegét. Olvassátok le, hány diák írt 2021-ben legalább ennyi pontos írásbelit. Ezután görgessetek le a 2020-as év kördiagramjához. Nézzétek meg, ugyanennyi pontot TAVALY legalább hányan írtak. Ha a 2020 évi létszám magasabb, mint a 2021 évi, akkor növeljétek (ha alacsonyabb csökkentsétek) a pontszámot egészen addig, amíg azonos létszám nem jön ki. Ebből látszik, hogy ORSZÁGOSAN az összes gyereket figyelembe véve az a hely, ahol idén áll a gyerek, minek felelt volna meg tavaly, azaz nőhetnek-e vagy csökkenhetnek-e a behívási pontok és kb. mennyivel. Avagy hány ponttal állt volna az országos sor ugyanannyiadik helyén a gyerek az egyes felvételi években.

Példa: 6. osztályosunk szerzett 75 pontot.

A nulladik, nyelvi év alatt az iskolák többségében kezdő szintről egy év alatt B1, a 9. év végére B2 szintre lehet eljutni. Haladó csoportoknál a nulladik végére a B2, 9.-10. végére a C1 elérhető. Ezzel megvan az egyetemhez szükséges nyelvvizsga. Kéttannyelvű oktatást megelőző nyeknél az elvárt szint a nulladik év végére a B2 – szokott is lenni szintvizsga –, és aki ezt nem ugorja meg, az nem folytathatja tanulmányait idegen nyelven az adott intézményben.

A nyek elsősorban nyelvtanulásról szól, napi sok órában, jellemzően több tanárral, akik csapatmunkában dolgoznak. Ez alatt az év alatt azonban a többi tárgyból jellemzően felzárkóztatás, szintentartás van. Utána újra fel kell venni a tempót 9. osztályban, minden tárgyból. A kéttannyelvű oktatást megelőző nyek keményebb munkát követel, mint a „sima”, amikor utána magyarul folytatja tanulmányait a diák.

A nyekes diákok nem 4, hanem 5 évet töltenek a középiskolában, így később érettségiznek.

Ha nem megfelelő szintet lövünk be nyelvben, a nyek haladók esetén lehet akár túl „könnyű” is, „elvesztegetett év”.

A nyekes osztályokat jellemzően kik választják: a gyermeknek, szülőnek a nyelv tanulás a legfontosabb; a család tervezi, hogy a gyermek külföldön folytatja tanulmányait később; a gyermek túl korán ment iskolába, és még belefér 1 év; a gyermek túl korán ment iskolába, és még nem érett arra, hogy eldöntse milyen irányban tanulna tovább;.......

Nyek-es választás esetleges hátrányai: gyermek nem sajátítja el eléggé a nyelvet; 9. évfolyamtól visszaeshet a tudása (tanár miatt, csoport miatt, „elszokik” a közismereti tárgyak tanulásától); később úgy érzik, hogy csak vesztegette az idejét;....

Lásd még 13. pontot, hogy nyek-es év után van-e más lehetőség, mint a suliban maradás.

A nyekes évfolyamról váltás más iskolába – már amelyik iskola fogad ilyen tanulókat – azt is jelenti, hogy a nyelvtanulással párhuzamosan képesnek kell lenni egy átvételi vagy felvételi vizsgán jól teljesíteni.

Többféle nyek van, néhány jellemző példa:

Az óraterv megmutatja, hogy az egyes tanulmányi területeken milyen tantárgyakat fognak oktatni a teljes képzés során. A táblázatból leolvasható, hogy hetente az egyes évfolyamokon melyik tárgyakból hány tanóra lesz.

Az óratervek az iskolák „Pedagógiai program”-jában találhatók a honlapjukon, sokszor a Dokumentumok, oktatás címszó alatt.

Az iskoláknak fel kell tölteniük a Ped. Programjukat és a Házirendjüket az OH honlapra is, innen is keresgélhetünk.
Nyissuk meg a honlapot:
Az OM azonosító vagy az iskola neve alapján szűrjünk. Az iskola neve mellett jobboldalt kattintsunk a kék nagyító ikonra. Keressük ki a „Intézményi alapdokumentumok:” sort és kattintsunk a kék pergamen ikonra. A felugró ablakban ott lesznek a keresett dokumentumok.

Amennyiben fő cél a sikeres egyetemi felvételi, tartózkodjunk az olyan középiskoláktól, ahol a középszintű matematika és idegen nyelv érettségi átlaga 2,5 alatt van. Lehetőleg olyant célozzunk meg, ahol a matematika, történelem és nyelv (angol) közép és emelt szinten 3,4 feletti. Az érettségi statisztikák lekérhetők innen:
Az iskola OM azonosítója/neve beírása után kattintsunk a jobb oldalon megjelenő kék nagyítóra. Görgessünk az oldal aljára. Használjuk a nagyítót a további részletek feltárásához.

A legszűkebb kompetenciateszt-eredmények lekérhetők innen:

Az iskola OM azonosítója/neve beírása után kattintsunk a jobb oldalon megjelenő kék nagyítóra majd görgessünk az oldal aljára. Használjuk a nagyítót a további részletek feltárásához. A teljes mérési jelentések (sok évre visszamenőlegesen) lekérhetők innen:

Az egyes iskolák hozzáadott értékét nem feltétlenül tükrözi a kompetenciamérés eredménye. Érdemes – ha van rá mód – az adott iskolában tanuló több évfolyam közti fejlődést is megfigyelni (8 és 6 évfolyamos iskolák esetén lehetséges).

A szóbelin az ünneplő nem kötelező, de mehet a gyerek fekete-fehérben. A szolid, ápolt, csinos megjelenés a szerencsés (feltűnően festett haj, körmök, erős smink hátrány lehet), nem kell túl elegánsnak sem lenni. Egyszínű vagy diszkrét mintás ing/blúz, esetleg vékony pulcsi/kardigán. Alul kényelmes szoknya vagy nadrág, akár csinos farmer. Ünneplő cipő sem elvárás. Érdemes azért a szóbeli tapasztalatokat elolvasni mindig az adott iskolába készüléskor, hátha van, ahol nagyon konzervatívok. A jó benyomás érdekében ne feledkezzen meg a gyermek a hangos és érthető, napszaknak megfelelő köszönésről, a kérem, köszönöm használatáról.

PC-n megnyitom az e-krétát. Fekvő A3-as méretben PDF fájlba kinyomtatom az ellenőrzőt. Ezt a PDF fájlt megnyitom és újra kinyomtatom A4-es méretben. VAGY Képmetszővel lemásolom a monitoron látottakat, ebből készítek A4-es dokumentumot, amit nyomtatok.

Sajnos a tanulói vagy szülői hozzáféréssel nem lehet feljegyzésekkel együtt ellenőrzőt nyomtatni. Vagy a feljegyzésekről készített képernyőfotót csatolod a nyomtatott ellenőrzőhöz (lásd ellenőrző nyomtatása), vagy az iskola tud adni neked komplett ellenőrzőt nyomtatva, pecsételve, aláírva.

Minden szóbeliztető iskola ad igazolást a szóbelin történő megjelenésről. Vagy automatikusan vagy a titkárságon kell elkérni a papírt. Délutáni időpontokról nem mindenhol adnak igazolást. A hiányzás e-krétában történő rögzítése esetén kell keresni megfelelő kategóriát. Kisgimibe felvételiző 4. és 6. osztályos gyerekek esetében előfordulhat, hogy az általános iskola nem fogadja el a vitt igazolást, akkor a hiányzás a szülői igazolás terhére megy.

Iskolája válogatja, vannak rugalmasak és elzárkózók. Amint kiderül az ütközés, a lehető leghamarabb telefonáljunk és/vagy írjunk e-mailt az iskoláknak. Esetleg keressünk időpont cserepartnert például középiskolai felvételi tárgyú beszélgetős fórumokon.

Igen, a szóbelin kínos, oda nem illő kérdésekre is sor kerülhet. Ez a bizottság részéről nem fair, de válaszolni kell rá. Ezektől a kérdésektől a gyerek leblokkolhat, és a tanár-diák alá-fölérendeltségi viszony miatt még kiszolgáltatobbnak érezheti magát. Ezért ezekre nem árt felkészülni, azaz felkészíteni a gyereket. Hazudni nem szabad, de teljesen őszintének sem kell lenni, mert az a felvételiztető számára megdöbbentő lehet, pl: nem ide akarok jönni, ez csak a mentősulim.

Ilyesmi kérdés fordulhat elő:
Miért szeretnél ide járni?
Ide jártál előkészítőre?
Testvéred hova jár, oda nem adtad be?
Hogyan fogsz reggel bejutni, hisz látom, messze laktok?
Hányadiknak jelölted iskolánkat? verzió A mi iskolánkat jelölted első helyen?
Melyik iskolákat jelölted rajtunk kívül?
Miért akarsz váltani, eljönni a jelenlegi középiskoládból? (kisgimiből)?

Nem mondják meg rögtön a vizsga után a pontszámot. Jó esetben az ideiglenes listán szereplő pontszámból tudtok majd visszaszámolni. Jelentős számú iskola az ideiglenes listát csak rangsorszámmal teszi ki – ha kitesz egyáltalán a honlapjára bármit is –, nem szerepel rajta semmi, ami a szóbelin nyújtott teljesítményre utalna. Sok esetben nem is rögtön értékelik a gyerekek szóbeli teljesítményét, hanem a nap végén a felvételiztetők összeülnek, és megbeszélik, hogy melyik gyerek hány pontot kap (emiatt kérnek/készítenek fotót a gyerekről). Mint egy tehetségkutató zsűrije.

Ha az iskola szóbeli mentességet ajánlott ÉS szóbeli elbeszélgetésre/ismerkedésre hívja az adott diákot, akkor a részvétel kötelező, amennyiben a diák meg szeretné kapni a megajánlott maximális szóbeli pontot. Az igazolt hiányzás kivétel, de ezt azonnal jelezni kell írásban és telefonon is (így lesz nyoma). Aki a mentes beszélgetést igazolt ok nélkül kihagyja, annak a maximális helyett NULLA szóbeli pontot jegyeznek be, azaz eldobja az adott iskolába bejutás lehetőségét. Érdemes minden esetben az adott iskolánál elolvasni a pontos feltételeket, illetve ha azok nem egyértelműek, ÍRÁSBAN érdeklődni.

Nem. A szóbeli mentességgel, ha megjelenik a beszélgetésen (lásd. mentes behívás), megkapja a szóbelire szerezhető maximumpontot. Az iskolába történő bejutása attól függ, hogy mindennel együtt a legvégén hány pontja van (írásbeli + vitt + szóbeli), és azzal a pontszámmal hányadik lesz az ideiglenes listán. Ha ez a szám kisebb vagy egyenlő, mint a felvenni szándékozók létszáma (és a felvételizőnk iskola/tagozat sorrendjében nincs előrébb álló olyan, amelyikbe szintén elegendő a pontja) akkor felveszik.

A szóbeli mentesség nem jelenti az automatikus felvételt. Azok előzhetik meg a szóbeli mentes gyereket, akiknek több az összpontszámuk. Pótlólagos tanulmányi terület felvétel esetén nagyon ritkán előfordulhat előzés. Ez az az eset, amikor az iskolán belül egy másik szakra külön kérelemmel jelentkezik valaki és az intézmény igazgatója ezt engedélyezi a másik szakon tett szóbelije alapján. Ilyenkor a számára új szak ideiglenes listáján ez a diák beelőzi azokat, akiknél több pontja van. Ritkán előfordul adminisztrációs hiba, amikor téves pontszámot írnak ki, és a korrigálás után úgy tűnik, mintha előzés történt volna (valójában nem, mert már eleve ott lett volna a helye az adott jelentkezőnek). Az iskola ezt kommunikálni szokta, és rendszerint kitesz új listát.

A szülőnek joga van a felvételi során méltányossági kérelemmel fordulni az adott iskola intézményvezetőjéhez, ám tudni kell, hogy az iskolának ugyanúgy joga van ezt a kérelmet akár indoklás nélkül is elutasítani, vagy akár válasz nélkül hagyni. Amennyiben ilyen kérelmet nyújtunk be a szóbeli vizsgán való részvételi lehetőségért, azt az iskola igazgatójának címezve kell írásban eljuttatni az iskolába e-mailen ÉS papíron is aláírva, a lehető leghamarabb. A kérelemben objektív (eredmények) és szubjektív (érzelmi elköteleződés a gyermek részéről) érveket is érdemes felsorolni, egy elrontott írásbeli esetén a gyermek általános iskolai tanárai is írhatnak ajánlást.

Az iskolai jelentkezésnél beírt tagozatok sorrendjét meg lehet változtatni (lásd sorrend módosítás). Új iskolát azonban nem lehet felvenni a listára és a korábban rögzített iskolák/tagozatok közül sem lehet törölni (amit legszívesebben törölnénk, azt az iskolalista végére sorolhatjuk). Az eredetileg is felvett iskolák esetében lehet újabb szakokat felvenni, ha az iskola igazgatója ezt engedélyezi, és ha a felvétel elbírálásánál nem ütköznek tantárgyi követelmények hiányába (pl: elmaradt matematika szóbeli). Ha mégis mindenképpen másik iskolába menne a gyerek, akkor a rendkívüli felvételi kérelem, igazgatói keret pontokat érdemes elolvasni.

Ha jól vettük fel a szakokat (álom/vágyott sulik, jó, elfogadható, mentő), akkor nem kell változtatni a sorrenden. Sorrendet csak akkor módosítsunk, ha az nem tükrözi a gyermek valódi preferencia-sorrendjét (szóbeli tapasztalatok, vagy új információk utáni véleményváltoztatás). A gyermek a saját sorrendje szerinti legelső olyan helyre fog bejutni, ahova már elegendő a pontszáma. Ha az előre sorolt iskolába nem veszik fel a jelentkezőt, akkor a soron következő (B) iskolába ugyanolyan eséllyel juthat be, mintha ezt a (B) sulit írta volna első helyre a jelentkezési lapon. Azért nem fog lecsúszni a harmadik helyen szereplő iskoláról, mert másik kettőt írt elé, senki olyan nem tudja beelőzni, akinek kevesebb a pontszáma. Csak akkor nem kerül felvételre a hátrébb rangsorolt iskolában, ha már egy előrébb rangsoroltban a végleges listára került. Az elért pontokból feltételezett bejutási esélyek miatt nem szabad változtatni!

A módosító időszakban – március 3. hetében lesz erre KÉT NAP – az alábbi módosítások végezhetők el:
Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon feltüntetni!
Intézményt és tanulmányi területet nem lehet a módosító időszakban törölni!

A módosító tanulói adatlapot a tanulói adatlappal megegyező módon kell előállítani, azaz:
A módosító tanulói adatlapokat a felvizsga.eu oldalán megtalálható határidőig kell megküldenie a jelentkezőnek (egyéni jelentkező esetén), illetve az általános iskolának (általános iskolás jelentkező esetén) a Hivatal győri címére papíron aláírva postázva.

A módosító tanulói adatlap mellékleteként semmilyen dokumentumot nem kell csatolni.

A hatályos rendelet szerint előnyben kell részesíteni a HHH tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye az iskola székhelyének településén található. Ezen túl az iskola határozza meg, hogyan sorolja egymás alá a jelentkezőket: nézheti elsősorban a matek vagy magyar központit, a szóbeli teljesítményt, vagy akár azt, hogy oda járt-e tesó vagy a szülő. Az előnyben részesítés szabályait a felvételi tájékoztató tartalmazza.

A középfokú iskola igazgatója a felvételi folyamat végén, a szóbelik után tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort, a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését.

Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni.

Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E" betű alkalmazásával kell beírni.

A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. Azok a gyerekek, akiknek az ideiglenes listán feltüntetett rangsorszáma kisebb, mint a leendő osztálylétszám, azok teljesen megnyugodhatnak, ha úgy döntekek, megvan a leendő osztályuk. DE EZ NEM JELENTI AZT, HOGY IDE IS KELL JÁRNIUK! Csak akkor fog gyermekünk erre a tagozatra járni, ha nincsen előrébb sorolt iskola/tanulmányi terület, ahova szintén bejuthat. Erre akkor is van esély, ha az ideiglenes listán nincs is osztálylétszámon belül.

A felvételi eljárás során a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre, első körben csak „ceruzásan=ideiglenesen” kerülnek felvételre, és a nevüket bármikor „kiradírozhatjuk”, ha náluk jobb jelentkező szeretne arra a tagozat bekerülni, és így túllépnénk az adott keretszámot. A kiradírozott jelentkező esetében ekkor a jelentkezési listájáról elővesszük a következő iskolát/tagozatot és ott próbálkozunk, persze így esetleg kiütve egy ott ceruzával beírt jelentkezőt.

Ez így megy (ismétlődik) mindaddig, amíg mindenki felvételt nyer. Ld. még:

Ha a jelentkező listájáról elfogynak a megjelölt, „kipróbálható” iskolák, tagozatok, akkor sajnos a „Nem vették fel a gyerekemet egyetlen megjelölt iskolába se. Mit csinálhatok?” pontot kell követni.

A központi rendkívüli felvételi jegyzék rendszerint május második hetében jelenik meg. DE sok suli a honlapján már sokkal hamarabb, április 20 után kiteszi a felhívást, pl: pótfelvételi (ld: rendkívüli eljárási kérelem).

Az igazgató saját hatáskörben dönthet a meghirdetett osztály létszámon felül néhány férőhely sorsáról. Vannak iskolák, akik erre a célra több helyet is fenntartanak, más helyen nem vagy csak különleges esetben élnek vele. Alapesetben nem szabad számítani rá, de tudjunk róla, hogy ha muszáj, próbálkozhatunk.

A szülőnek joga van a felvételi során méltányossági kérelemmel fordulni az adott iskola intézményvezetőjéhez, ám tudni kell, hogy az iskolának ugyanúgy joga van ezt a kérelmet akár indoklás nélkül is elutasítani, vagy akár válasz nélkül hagyni. Amennyiben ilyen kérelmet nyújtunk be a végleges létszámon felüli felvételhez (ld. igazgatói keret), azt az iskola igazgatójának címezve kell írásban eljuttatni az iskolába e-mailen ÉS papíron is aláírva, a lehető leghamarabb. A kérelemben objektív (eredmények) és szubjektív (érzelmi elköteleződés a gyermek részéről) érveket is érdemes felsorolni, egy elrontott írásbeli esetén a gyermek általános iskolai tanárai is írhatnak ajánlást.

Amint kiderült, hogy a gyermek neve nem szerepel egyik megcélzott iskola végleges felvételi jegyzékén sem, vagy a végleges felvételi döntés nem megfelelő számára, akkor mielőbb érdemes körülnézni, melyik iskola az, ahova még szívesen engednénk a gyermekünket. Próbálkozhatunk az eleve megcélzott iskoláknál is, de keressünk más opciókat is. (ld. Igazgatói keret). Első körben érdemes telefonon érdeklődni, eljutni az igazán illetékes személyhez, aki releváns és pontos információkkal tud szolgálni (van-e lehetőség, milyen dokumentumokat kérnek, lesz-e külön vizsga/elbeszélgetés).

Az iskolák a szabadon maradt helyeiket meghirdetik rendkívüli felvételi eljárás keretében, de előfordul, hogy még az eljárás meghirdetése előtt kiírják a saját honlapjukra és külön felvételit szerveznek. Érdemes a szóba jöhető iskolák honlapjait is naponta többször csekkolni akár.

Ha rendkívüli felvételi/méltányossági kérelmet nyújtunk be, igyekezzünk azt az iskolára szabni (ld. a méltányossági beadása pontban). A középiskolák nem minden férőhelyet tudnak betölteni a rendes felvételi eljárásban. A szabad helyeiket rendkívüli felvételi eljárásban (pótfelvételi) próbálják meg feltölteni. A szabad férőhellyel rendelkező intézmények listája az OH honlapon május 2. hetében jelenik meg a KIFIR tanulmányi terület és felvételi tájékoztató keresőprogram részeként.

Amennyiben a gyermek iskolai elutasításával kapcsolatban fellebbezést szeretnél benyújtani, megteheted a kerületi Tankerületnek írt levéllel. Írásban (email és papír alapon aláírva). Előtte tájékozódj formai követelményekről és a határidőkről.

Amint kiderült, hogy 8.-os gyermekünk neve nem szerepel egyik megcélzott iskola végleges felvételi jegyzékén sem, azonnal cselekedjünk. Először is kérjünk segítséget az általános iskolától. Ezzel párhuzamosan hívjuk fel azokat az iskolákat, ahova szívesen adnánk a gyerekünket, amelyik közel van, gyakorlatilag bármi szőba jöhetőt, ami csak eszünkbe jut stb. és kérjünk méltányosságot.

Ha rendkívüli felvételi/méltányossági kérelmet nyújtunk be, igyekezzünk azt a lehető legjobban a gyerekünkre és az iskolára szabni (ld. a méltányossági beadása pontban).

A középiskolák egy része nem minden férőhelyet tud betölteni a rendes felvételi eljárásban. A szabad helyeiket rendkívüli felvételi eljárásban (pótfelvételi során) próbálják meg feltölteni.

A szabad férőhellyel rendelkező intézmények listája az OH honlapján május 2. hetében jelenik meg a KIFIR tanulmányi terület és felvételi tájékoztató keresőprogram részeként.

Amennyiben még ezek után sincs a gyereknek iskolája, a tanköteles életkor betöltéséig (16 éves korig) központilag jelölnek ki számára iskolát. Ezt lehetőleg NE várjuk meg!